Intézménymutató:
Pro Universitate Partium Alapitvany
1999. július 13.
A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ vezetőtanácsa júl. 7-én tartotta szokásos félév végi ülését. Dr. Kovács Béla rektor leszögezte, hogy a hallgatók jól szerepeltek: a szociális munkás-vallástanár és a némettanár-vallástanár szakon (amelyek már négy, illetve három éve előzetes akkreditációval rendelkeznek) végzettek 87-88 százaléka idén sikeresen államvizsgázott Kolozsváron. Ezen szakok számára végleges működési engedélyt kérnek szeptembertől. E két elismert szak jelentené a jövendőbeli Partiumi Egyetem magját. A jogi hátteret a bejegyzendő Pro Universitate Partium Alapítvány jelenti. A rektor hangsúlyozta, hogy nem a Bolyai Egyetem vetélytársát akarják létrehozni. Szerinte a 2000-2001-es tanévtől mindenképpen működni fog a Partiumi Egyetem. - A Sulyok István Református Főiskola túlnőtte magát, most 500-nál több hallgatójuk van. Az egyházkerület nem bírja anyagiakkal a felduzzasztott szakokat. Múlt év decemberéig elfogyott az egész tanévre szánt alap. Jövőre viszont az alapítványi támogatás eredményeképpen ilyen gondok nem lesznek. Az iskola tanárai megkapják elmaradt béreiket. /Felsőoktatás magyarul. Születőben a Partiumi Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
1999. július 22.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége és a Sulyok István Református Főiskola rektori hivatala tájékoztatást adott ki a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. 1990-1991-ben történt megalakulása óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében működött. Az 1995-ös román tanügyi törvény, illetve az 1997/36. számú tanügyi sürgősségi kormányrendelet ez év júliusában való törvényerőre emelkedése nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak, másfelől eldőlt, hogy Romániában önálló, állami, magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény újraalakítására vagy alapítására egyhamar nem nyílik lehetőség. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magyar tannyelvű, keresztyén magánegyetem létrehozását határozták el. - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa ez év tavaszán jóváhagyta a Sulyok István Főiskola önállósulását. A Partiumi Keresztény Egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány fogja megalapítani és fenntartani. Az egyetem ökumenikus jellegű intézmény lesz. Az egyházkerület a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásához kéri az egyházak, az RMDSZ, a magyar kormány és a magyar közvélemény hathatós támogatását. - A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásával és a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás keretében betöltött helyével kapcsolatban a közeljövőben sokoldalú egyeztetést tartunk szükségesnek. /Tájékoztatás a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
1999. szeptember 20.
Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök elmondta, hogy a Partium Keresztény Egyetem létrehozását célzó Pro Universitate Partium Alapítvány megkapta a bejegyzéshez szükséges jóváhagyást az oktatási tárcától. Ennek érdekében az RMDSZ által megbízott oktatásügyi államtitkár, Kötő József járt el. A most megszerzett engedély nem tévesztendő össze az egyetem működésének engedélyezésével. /Megkapták a bejegyzési jóváhagyást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1999. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./
2000. január 7.
1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./
2000. január 21.
A Temesváron élő dr. Kovács Béla egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatról nyilatkozott a Heti Új Szónak. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény modellértékű lehet a létrejövő magyar egyetemi központok felépítői számára, a püspökség anyanyelvi felsőoktatási intézményalapítási elgondolása történelmi lépés. 1999 nyarán kezdeményezték a Sulyok István Református Főiskolára épülő Partiumi Keresztény Egyetemet. 1999 július 8-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta az egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítványt, amelyet szeptember 20-án sikerült bejegyeztetni. A Partiumi Keresztény Egyetem október 3-án megkezdte működését. Az egyetem ideiglenes akkreditálását kérő dossziét december 17-én benyújtották. Az egyetem egyházkerületi döntés alapján megkapta az Arany János Kollégium épületét és a tíz éves küzdelem után visszakapott Református Püspöki Palota jó részét is használhatja. A Partiumi Keresztény Egyetemnél a legfontosabb a nagyváradi Református Püspöki Palota infrastruktúrájának fejlesztése, tantermek, diákkollégiumok, tanári lakások építése vagy vásárlása. /Mi nemcsak tanítani akarunk, hanem igaz embereket nevelni! = Heti Új Szó (Temesvár), január 21./
2000. május 31.
Ideiglenes működési engedélyt adott a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek az Országos Akkreditációs Tanács. A Pro Universitate Partium Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozta létre, hogy alapítója és működtetője legyen a Partiumi Keresztény Egyetemnek, amelynek alapját az egyházkerület által korábban létrehozott Sulyok István Főiskola jelentette. Az egyházkerület már tavaly bejelentette: 1999 szeptemberétől a főiskola egyetemként működik. /Megvan az akkreditáció. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 31./
2000. szeptember 29.
A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./
2000. november 27.
A Sulyok István Református Főiskola - Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának tizedik évfordulóján háromnapos /nov. 24-26./ jubileumi megemlékezést és tudományos ülést szerveztek a PKE központi épületében, a Református Püspöki Palotában. Nov. 24-én a diákfórum keretében Szabó László, a magyar ifjúsági és sportminisztérium államtitkára tartott előadást a határon túli ifjúságpolitikáról. Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az egyháznak fontos szerepe volt az egyetem létrehozásában. Szilágyi Zsolt, az Alapítvány Kuratóriumának tagja, parlamenti képviselő hangot adott ama meggyőződésének, mely szerint "...az egyetem nem egy váradi ügy, nem egy bihari ügy, nem egy erdélyi ügy. Számunkra, úgy érzem, ez egy nemzeti ügy". Nov. 25-én többek között dr. Tonk Sándornak, a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elnökének előadását hallgathatták meg a résztvevők. A nov. 26-i, vasárnapi záró-istentiszteleten Tőkés László hirdette az igét, majd dr. Kovács Béla rektor tartotta meg záróbeszédét. /Tököli Magdolna: Jubilált a református felsőoktatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
2000. december 1.
Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
2001. december 28.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő tanítóképző szak akkreditálásának, valamint a tanulmányaikat befejezett diákok - két évfolyam mintegy 160 hallgatója - államvizsgájának elmaradása csak a legutolsó sorban a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), illetve a PKE hibája. A főiskola, majd a jogutódjaként nyomába lépő egyetem minden lehetőt megtett a maga idejében az akkreditáció elnyerése, illetve az államvizsgák lebonyolítása érdekében - szerepel a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tájékoztató állásfoglalásában. A tanítóképző szak a kedvezőtlen törvényi szabályozások, a román tanügyben fennálló általános bizonytalanság miatt jutott arra a sorsra, hogy nem tudta biztosítani két évfolyam végzett diákjainak államvizsgázását" - szögezi le a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma nevében Tőkés László elnök és dr. Kovács Béla alelnök. Az állásfoglalás szerint a kolozsvári BBTE szenátusának december 7-i határozata értelmében a nagyváradi tanítóképzőn 1999-ben és 2000-ben végzettek 2002 februárjában diplomavizsgát tehetnek, míg a jelenlegi II. és III. éves hallgatók a Partiumi Keresztény Egyetemen folytathatják tanulmányaikat, és azok befejeztével szintén Kolozsváron diplomázhatnak. A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma kifogásoltak a Krónikában megjelent közléseket. /Állásfoglalás a tanítóképzőről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2002. április 3.
A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma megköszönte az erdélyi történelmi magyar egyházak híveinek, anyaországi és nyugati testvéreiknek a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához, ingatlanfejlesztéséhez a 2001?es esztendőben nyújtott erkölcsi és anyagi támogatását. A 2000?es esztendőtől kezdődően az egyetem anyagilag - az előző évekhez képest - összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe került azáltal, hogy a magyar kormány költségvetési támogatást biztosított az erdélyi?partiumi önálló magyar magánegyetemi rendszer kiépítéséhez. A Partium Keresztény Egyetem kórusának 2001. ápr. 20. ? máj. 8. között sorra került egyesült államokbeli és kanadai hangversenykörútja során /melyet az Illyés Közalapítvány támogatott/ összegyűlt 68 ezer USD és 13, 8 ezer kanadai dollár. Ezt az összeget szintén az egyetem fejlesztésére fordítják. /A Pro Universitate Alapítvány közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. július 4.
Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2003. november 24.
A mezőgazdaság fejlesztésével szeretné elősegíteni a partiumi magyarság szülőföldön maradását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A partiumi mezőgazdaság felvirágoztatása lehetséges módozatainak kidolgozására az egyházkerület bizottságot állított fel néhány évvel ezelőtt, Csapó I. József volt szenátor vezetésével. Csapó elmondta, az elkészült tanulmány integrált fejlesztést javasol, melynek része a háztáji gazdaságok családi farmokká való átalakítása, körzeti gépállomások és kis feldolgozóüzemek létesítése, valamint egy marketingiroda felállítása. Az egyházkerület egyúttal hozzákezdett az anyagi függetlenségét biztosítani hivatott egyházközösségi farmok létesítéséhez, e célból az elmúlt években közel harminc sikeres pályázatot nyújtott be az Új Kézfogás Alapítványhoz. Az elnyert pénzek folyósítása folyamatban van, mostanáig mintegy 600 hektár földet sikerült megvásárolni, mondta Tőkés László. Negatívumként említette a püspök, hogy elakadt a körzeti gépállomások létrehozása. Csapó I. József reméli, jövőre sikerül beindítani a mezőgazdasági szakemberek képzését a Partiumi Keresztény Egyetemen. A Pro Universitate Partium Alapítvány már előre szerződést kötött több egyházközséggel, melyek hozzájárultak, hogy az egyetem rendelkezésére bocsássanak egy 53 hektárnyi területet a hallgatók gyakorlati képzését és a kutatást szolgáló farm létrehozására. /Pengő Zoltán: Alapítványi pénzen vásárol földet az egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2004. július 27.
Júl. 26-án nyílt meg a Magyar Professzorok Világtanácsa – Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. találkozója Csíkszeredában. A találkozón magyarországi, felvidéki valamint romániai magyar professzorok vesznek részt, akik a magyar felsőoktatás helyzetéről tanácskoznak. Az immár második alkalommal Csíkszeredában megrendezett tanácskozást Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke nyitotta meg. Kecskés Mihály elnök köszöntőjében rámutatott: Magyarországon közel 2000 professzor, míg Romániában 150 magyar professzor van, azonban ezekhez a számokhoz viszonyítva a mostani találkozóra kevesen jöttek el. A találkozón Tőkés László a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként köszöntötte a jelenlévőket, beszámolt arról, hogy akkreditálták a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet. Tőkés László rámutatott: román adófizetőkként joguk lenne az állami magyar egyetemhez, ennek ellenére ez máig sem jött létre. Tőkés László hangsúlyozta, szükség van a magyar kormány támogatására is, azonban a csökkentett költségvetés csak a fenntartási költségekre futja, de a következő tanévre már erre sem lesz elég. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak a felsőoktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2004. október 6.
Bizonytalan a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös jövője. Az egyetemek akkreditációjáról szóló törvény ugyanis kimondja, az egyesítéssel vagy szétválasztással létrejövő új egyetemeknek kötelező módon román tannyelvű karral is kell rendelkezniük. A PKE tanévnyitója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Tőkés László püspök, a váradi egyetem életre hívója kijelentette: a Sapientia Alapítvány kuratóriuma magyarországi utasításra levágta a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) teljes költségvetését. Kató Béla, az EMTE működését irányító Sapientia Alapítvány elnöke szerint szó sincs arról, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásának a megvonásáról döntöttek volna. Csupán a PKE-t működtető alapítvány működési költségeit, irodaköltségeit húzták le a listáról. Tolnai István, aki mind a PUPA, mind a Sapientia kurátora közölte, levélben kérte Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, változtassa meg a finanszírozással kapcsolatos álláspontját. A Sapientia Alapítvány kimutatása szerint a magyarországi támogatás működési költségekre szánt részének több mint harmadrészét (36 százalékát) küldték Nagyváradra a 2003–2004-es tanévben. Ez az első félévben 235,91 millió forintot, a 2004-es költségvetési évhez tartozó második félévben 345,25 millió forintot tett ki. A PKE a múlt tanévben többet kapott működésre, mint a csíkszeredai vagy a marosvásárhelyi EMTE-karok. A 2000–2002 közötti időszakban építkezésre szánt hárommilliárd forintból 966,4 millió ment Nagyváradra, ahol a református püspökség épületét alakították egyetemmé, valamint az Arany János Kollégiumot újították fel és bővítették ki. 2003-ban és 2004-ben a marosvásárhelyi egyetemi campus vitte el a beruházási támogatások nagyobbik felét. A két intézmény távlati összevonásának alapjait a 2000. ápr. 15-én keltezett megállapodás fektette le. Ebben a PKE vállalta, hogy a leendő magánegyetembe intézményként betagolódik, és az akkreditációs folyamat során azzal egységes szervezetet alakít ki. Tőkés László, a PUPA elnöke úgy látta, az apróbb viták ellenére, nem jelent hátrányt a kétfejűség. Tolnai István szerint elméletileg is csak akkor egyesülhet a két egyetem, ha mindkettőt véglegesen akkreditálták. „A végleges akkreditáció megszerzése legkevesebb hét évbe telik, így a legjobb esetben is csak három év múlva vetődhet fel az egyetemegyesítés kérdése – magyarázta Szilágyi Pál, az EMTE rektora. Azt szeretnék, hogy addig töröljék a jogszabályból a román nyelvű fakultás létesítésének a követelményét. Szilágyi Pál szerint előny is származhat a jelenlegi kétfejűségből, mert elképzelhető, hogy a végleges akkreditáció előtti szakaszban egyes EMTE-szakok diákjai a PKE-n államvizsgázzanak. /Gazda Árpád: Összenőnek vagy szétfejlődnek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2005. január 26.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem szeretné megmutatni az egyetem új arcát, ezért rendszeresíti a médiával való kapcsolattartást, jelentette be Szűcs István kancellár. A PKÉ-n a vallástanár és német irodalom szak hivatalos működési engedélyt nyert az Országos Akkreditációs Bizottságtól. Ezzel a PKE lett 1959 óta az ország első hivatalosan is elismert magyar egyeteme. Az említett kar ősz óta önállóan szervezhet vizsgákat. Tavaly beindult az egyetem önállósodása, levált a korábban működtető Pro Universitate Partium Alapítványról, és kuratóriumi ülés határozott az alapítvány vagyonának átruházásáról a PKE-ra, ez nélkülözhetetlen a teljes akkreditáció elnyeréséhez. Ebben számítanak az RMDSZ segítségére. Jelenleg 13 szakon 1057 diák tanul a Partiumi Keresztény Egyetemen. Fejlesztési tervek: az Arany János Kollégium átadása és a püspöki székház manzádosítása után a Sulyok utcában telket szereztek az egyetem bővítéséhez. Új tantermeket létesítenének, egy 150 férőhelyes nagy előadót, és modern könyvtárat, mindezekhez még finanszírozókat keresnek. Folyamatban van az PKE-n meghirdetett 16 új oktatói állásra jelentkezők elbírálása, hat docens és professzori tisztséget töltenek be. Demeter Szilárd az általa vezetett Partium Kiadóról és a Partiumi Egyetemi Szemléről ejtett szót. /(Balla Tünde): Önállósodó PKE, folytatódó akkreditáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2005. január 31.
Új szakok indításáról született elvi döntés Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését felügyelő Pro Universtitate Partium alapítvány kuratóriumának legutóbbi ülésén – közölte Szűcs István, a PKE kancellárja. A döntés értelmében informatika, gazdasági informatika, könyvelési, pénzügyi, építészeti, valamint restauráció-épületszobrászat szakot is indítanának. Már 2006 elején szeretnék eljuttatni az akkreditációs csomagot az illetékes tanácshoz, hogy jövő év októberétől beindulhasson az oktatás. „Az egyetemnek szüksége van a szerkezetváltásra, hiszen a vallástanári szakok már teljesítették feladatukat: kinevelték a szükséges vallástanárokat Erdély és a Partium számára” – indokolta a döntést Szűcs. Az új szakokra vonatkozó igényekről az egyetem társadalomtudományi tanszéke által végzett felmérésekből szereztek tudomást. Az elöljáró arról is tájékoztatott, hogy a kuratórium elvi döntése értelmében Szatmárnémetiben fiókintézményt nyitnának, mivel Bihar megye után innen érkezik a legtöbb hallgató. Szűcs István cáfolta azokat a napokban felröppent híreket, hogy a PKE pénzügyi gondokkal küszködne. Elmondta, a tavalyi év folyamán valóban adódtak kisebb nehézségek az akkreditációhoz szükséges belső fejlesztések kivitelezésében, mivel a költségvetés megszorítását előíró budapesti Draskovics-csomag értelmében le kellett állítaniuk a könyvtár biztonsági rendszere és az új informatikai laboratórium kiépítését, valamint egy előadóterem korszerűsítési munkálatait. A márciusban zárolt összegeket azonban ősszel feloldották, így a biztonsági rendszer és az infolabor már el is készült, az előadótermet pedig az idei tanév végén korszerűsítik. /Balogh Levente: Igények szerint indítanak új szakokat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2005. szeptember 13.
A Partiumi Keresztény Egyetem fejlesztési stratégiájában már a kezdetektől fogva célkitűzésként szerepelt a mezőgazdasági képzés elkezdése. A bukaresti Országos Akkreditációs Bizottság vitatható módon kétszer is megtagadta tőlük erre a működési engedély megadását. Most a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara és a Partiumi Keresztény Egyetemet fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány együttműködésével a 2005/2006-os tanévben megindulhat a nagyváradi magyar nyelvű agrárképzés. A képzés a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozatán indul, levelező tagozaton, 50 fővel. Az előadásokat debreceni tanárok tartják, a gyakorlati oktatást Nagyvárad környéki mezőgazdasági termelőegységekben szervezik meg. Hároméves tanulás és sikeres diplomavizsga után a végzettek a Debreceni Egyetemtől kapnak BSc diplomát, ennek honosítása után elhelyezkedhetnek, vagy pedig folytatják tanulmányaikat az újabb két-három éves szakosodás irányában. /Indul a magyar agrárszakember-képzés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./
2006. március 2.
Február 28-án Nagyváradon közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A rendezvény elején zenés műsort hallgattak meg a részvevők, fellépett többek között a Varadinum vonósnégyes. A közgyűlést Tőkés László püspök nyitotta meg, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként. Hajdu Géza színművész, a PMMC igazgatója eddigi tevékenységükről számolt be, bejelentette, hogy megalakult a Váradi Egyetemi Színpad. Benedek Árpád, a néptánc tagozat kurátora ismertette a gyermekeknek szánt rendezvényeket. Lászlóffy Zsolt egyetemi tanár elmondta, szeretnének hagyományt teremteni a Találkozások címet viselő műsoros estekből. /Tüzes Bálint: Közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 2./
2006. augusztus 23.
Szellemi gettósodáshoz vezethet, ha a többségi nyelven amúgy is nehezen kommunikáló erdélyi magyar diákok magyarul tanulnak az egyetemen – ez az egyik leggyakoribb kritika az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel kapcsolatban, írta a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ hetilap. A Határon Túli Magyarok Hivatala egy korábbi jelentése azt nehezményezte, hogy az egyetem nem teljesíti a jogszabályban előírt főállású oktatói arányt. A Sapientiának még egy éve hátravan, hogy a legrégebben indult szakok esetében pályázhasson az akkreditációra. Az idén végzettek 90 százalékos sikerrel államvizsgáztak, ami a romániai körülmények között is kiváló eredménynek számít. Amíg nincs végleges működési engedély, az egyetem nem pályázhat a saját nevében más forrásokra – vagyis egy ideig nélkülözhetetlen számára a magyar közpénz. A magyar tárgyalópartnerek – a HVG értesülései szerint Gémesi Ferenc miniszterelnökségi szakállamtitkár és Arató Gergely (MSZP) oktatási politikai államtitkár – legfőbb érvének az akkreditáció tűnik. Valójában a fenntartások egy része inkább politikai természetűnek tűnik. A Sapientiát az Orbán-kormány hozta létre. Jelenleg a finanszírozó magyar államnak nincs beleszólása a Sapientia működésébe. Az Sapientia Alapítványt alapító történelmi egyházak képviselői döntenek a stratégia elfogadásáról, a költségvetésről, a rektor és a szenátusi tagok kinevezéséről. Tőkés László református püspök nevéhez köthető nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, amely része a Sapientia-hálózatnak. A Sapientia Alapítvány 2000-ben kötött együttműködési megállapodást a mások mellett Tőkés által alapított, három szakot már sikerrel akkreditált, mintegy ezer hallgatót képző nagyváradi egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvánnyal, amely alapján a Sapientia támogatja az egyetem működését és ingatlanfejlesztéseit. Az alapítvány mintegy 2 milliárd forintos állami támogatásának átlagosan 30 százaléka a nagyváradi intézményt illeti. /Hálójáték. = Heti Világgazdaság, aug. 23./
2006. szeptember 29.
A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy az elmúlt időszakban az egyetem „és az Arany János Kollégium ügyeivel, illetve Árus László egyetemi lelkész-kollégiumigazgató személyével foglalkozó újságcikkek jelentek meg” anélkül, hogy megkérdezték volna az egyetem vezetőségét. A nyilatkozat szerint „a Partiumi Keresztény Egyetem szenátusa és vezetőtanácsa egy új – hatékonyabb és gazdaságosabb – egyetemi struktúra kialakításáról döntött”, amelynek eredményeként a kollégiumigazgatói státusz megszűnt, ugyanakkor a vezetőtanács felkérte az egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumát, hogy biztosítsa az egyetemi lelkipásztori tevékenység folytonosságát, olvasható a dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Szilágyi Györgyi prorektor, valamint Szűcs István, a vezetőtanács alelnöke által aláírt nyilatkozatban. /Tiltakozik a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2006. november 16.
A szaktárca sürgősen terjessze a kormány elé a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációs iratcsomóját, hogy a tanintézet még idén megkaphassa a végleges működési engedélyt, kérte Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke Mihail Hardau oktatási minisztertől. A tárca akkreditációs szakbizottsága két éve ellenőrizte, és jóváhagyásra javasolta az egyetemen működő református teológia-szociális munkás, valamint a vallástanár-német nyelv és irodalom szakokat. A végleges engedélyt azonban kormányrendelettel kell biztosítani. /Gergely Gizella: PKE: sürgetik az akkreditálást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2006. december 30.
Az 1956-os forradalom évfordulójára sok könyv jelent meg. Ezekről írt Kántor Lajos a Korunk folyóiratban. Hétszáz oldalas Karátson Gábor Ötvenhatos regény című munkája. Kós Károly 1956 őszén Budapesten tartózkodott, akkori naplóját Csapody Miklós találta meg, a naplót Sümegi György adta közre, előbb a Korunkban, majd egy gazdag dokumentumkötetben, a főként képzőművészeket idéző Naplók, interjúk ’56-ról /Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2006/ címűben. Jelentős dokumentum Nagy Imre Snagovi jegyzetek, Gondolatok, emlékezések 1956–1957. /Gondolat Kiadó – Nagy Imre Alapítvány, Budapest, 2006/, Nagy Imre politikai vitairatát kiegészítették a könyvben Nagy Imre külföldi és magyar pártvezetőkhöz címzett leveleivel, valamint a román őrök által készített lehallgatási jegyzőkönyvek magyar fordításával. Fontos alapvetés az irodalomtörténész Dávid Gyula s az őt segítő munkatársak életrajzi adattára a Romániában börtönre vagy halálra ítéltekről: 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára /Erdélyi Múzeum-Egyesület – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006/ Szőcs Géza Liberté 1956 /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006/ című munkája a könyv kétharmadát kitevő jegyzet- és függelék-részével kutatómunkának is fölfogható (különösen a Szovjet katonák a magyarok oldalán 1956-ban fejezet révén), elsősorban azonban mint színpadi – és filmes – megjelenítésre tett eredeti kísérlet jelentős. Az Erdélyben kiadott könyvek közül Kántor Lajos tallózó szemlézésében felsorolta még a következőket: A szabadságról és a zsarnokságról. Az ötvenhatos forradalom és a magyar irodalom /Pro Universitate Partium Alapítvány, Nagyvárad, 2006/, Történelmünk a Kárpát-medencében (1926–1956–2006) /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/, Viharok: 1956-os irodalom a Korunkban /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/. /Kántor Lajos: Közel és távol: 1956. = Korunk (Kolozsvár), dec.
2007. május 24.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány május 23-i ülésén elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A nagyváradi tanintézmény akkreditálásáról szóló jogszabálytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az RMDSZ álláspontja szerint ezzel a döntéssel újabb alapvető kérdést sikerült megoldani az RMDSZ magyar nyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzései közül. /Akkreditáció a PKE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ „Számomra külön elégtétel, hogy miután kollégáimmal együtt mi magunk is dolgoztunk e törvénytervezeten, végül sikerült azt a kormányban jóváhagyni“ – mondta Markó Béla szövetségi elnök. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az egyetem tanáraként elmondta, ideje volt, hogy végre akkreditálják az egyetemet, mert riadalmat keltett, hogy egyetlen magánegyetem akkreditálása sem késlekedett ennyit. „Csak akkor lesz bizonyos, hogy valóban akkreditálva van az egyetemünk. Ha más lenne a neve, valószínű, már régóta nem lenne ez téma” – mondta Szilágyi. Tőkés László püspök az ügy kapcsán elmondta, reméli, hogy a PKE akkreditálását nemzeti ügyként ügyeként kezelik majd. /Both Abigél: Egyenesben a PKE akkreditációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal, valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. „Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat” – mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor megkapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében. Közleményben köszönte meg a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa és rektori hivatala a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának, hogy az elmúlt évtizedben fogadta a PKE államvizsgázó diákjait. A két intézmény között korábban feszültség alakult ki a vizsgáztatás kapcsán. Egy közelmúltbeli találkozón Tőkés László és Geréb Zsolt rektor megnyugtató módon tisztázta a félreértéseket Molnár János dékánnal és munkatársaival. /Gergely Gizella: Közel a végső akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2007. november 21.
Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./
2008. május 8.
A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma és az egész egyetemi közösség, szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóközleményében szintén felháborodását fejezte ki a Szabadság 2008. május 3-i számában közölt Tibori Szabó Zoltán-írás kapcsán. „Az erdélyi-partiumi magyar felsőoktatási rendszer kialakításában úttörőszerepet felvállalt Partiumi Keresztény Egyetemet, az egyetemet alapító egyházat és annak vezetőjét ért alaptalan vádak, a cikkben megjelent csúsztatások és valótlanságok, a szerző nyílt egyházellenes magatartása miatt intézményünk panaszt tesz a megfelelő fórumokon” – olvasható a közleményben, amelyet Dr. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, valamint Tolnay István írtak alá, kérve a „fent említett írásra adandó hivatalos és tételes” válaszuk közlését a lapban /Tiltakozik a Partiumi Keresztény Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2008. május 10.
Tibori Szabó Zoltán cikkét /A Sapientia-EMTE-ről – a kíméletlen tények nyelvén, Szabadság, máj. 3./ a Partiumi Keresztény Egyetem egész közössége mély felháborodással olvasta. Az egyetemet fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezető testülete kifejezték tiltakozásukat a teljes körű erdélyi-partiumi magyar nyelvű felsőoktatási rendszert ért hitelrontás miatt. Az egyetem véleménye megegyezik mindazzal, amit Kire öltik a nyelvüket a kíméletlen tények? című válaszcikkben /Szabadság, máj. 8./ a Sapientia-EMTE vezetősége megfogalmazott. Tibori Szabó Zoltán cikkében a Partiumi Keresztény Egyetemet ért alaptalan vádaskodásokra külön kitértek. Sértő a szerzőnek a cikken végigvonuló egyházellenes magatartását. Nem tudja (?), hogy a rendszerváltás után elsőként a református egyház alapított magyar tanintézményt 1991-ben Nagyváradon, és azt a tanintézményt saját erejéből és költségvetéséből 1999-ig fenntartotta. 1999-ben, amikor a Partiumi Keresztény Egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítvány megalakult, már 650 hallgatója volt a Sulyok István Református Főiskolának, az egyetem jogelődjének. Nem tudja, hogy a Sulyok István Református Főiskolát a nehezen visszaszerzett székházan működtették, időnként hatósági támadásoknak kitéve? Sértőek és rágalmazó jellegűek a vezércikkben az „eredendő bűn”, „nem járt rosszul az egyház” és más hasonló kitételek. Tibori szelektív eljárása alapján egyfelől elmarasztalja az egyházat amiért – egyébként minimális – bért kap a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ használatába adott két épületéért, de azt nem említi, hogy az egyetem a saját vagyonát az egyház által adományozott nagy értékű épületekkel alapozta meg. Fontos adalék az is, hogy az Arany János Kollégium épületét 100%-ban, az egyházkerületi székházat pedig 78%-ban a Partiumi Keresztény Egyetem használja. Mindezek tudatában azt állítani, hogy az alapító egyházak nem segítették és nem segítik az intézményépítést – Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron –, tudatos ferdítés. A PKE 1999-es alapítása óta 19 alkalommal esett át akkreditációs értékelésen, mindannyiszor sikeresen! Így került sor a PKE és 12 egyetemi szak működési engedélyének megszerzésére, majd 2004-ben három szak (református didaktikai teológia, német nyelv és irodalom, szociális munka) és az egyetem akkreditálására. Sajnálatos, hogy immár több mint három éve hiányzik a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy az elsőként akkreditált magyar egyetem létrehozását szentesítő törvényt, a szenátus jóváhagyása után, a képviselőház is elfogadja. A PKE-n sikeres diplomavizsgák aránya egyetemi szinten megközelíti a 90%-ot, és minden szakon messze fölülmúlja az akkreditációs elvárásokat. A diplomavizsga utáni öt évben a végzősök 78%-a az oklevelének megfelelő munkakörben dolgozik. A Sulyok István Református Főiskolán, és a PKE-n 1996 és 2005 között végzett hallgatók 82%-a itthon, Erdélyben él és dolgozik. Kinek használ Tibori Szabó Zoltán irománya, két bő hónappal a felvételi vizsgaidőszak előtt? /Dr. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, Partiumi Keresztény Egyetem Vezetőtanácsának mb. elnöke: A jó pap is holtig tanul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2008. május 16.
A Sapientia-EMTE kapcsán leggyakrabban a pénzhiányról hallhat, olvashat a téma iránt érdeklődő, írta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Az induló intézménynek a tetemes összeget a magyar állam biztosította, akkor a működéshez kellene hozzájárulniuk más alapítóknak is, ismételte meg Törzsök Erika Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadságban /máj. 3./ megjelent álláspontját, majd emlékeztetett a 2000. március 16-án létrehozott Sapientia Alapítvány alapító okiratára, továbbá a Sapientia Alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala között 2000. május 27-én létrejött együttműködési megállapodására. Ebben a megállapodásban nem volt szó a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) finanszírozásáról. Erről a Sapientia Alapítvány külön megállapodást írt alá a nagyváradi egyetem háttérintézményével, a Pro Universitate Partium Alapítvánnyal (PUPA). Törzsök szerint a PKE finanszírozásával a magyar állami költségvetés mentesítette a kiadásoktól a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. Törzsök szerint anélkül növekedett a tanár- és diáklétszám mind Nagyváradon, mind a székelyföldi helyszíneken, hogy az új szakok indításáról döntők Budapesttel egyeztettek volna. A magyar államnak „nem volt más választása, mint a gyakran átgondolatlan fejlesztések anyagi hátterét biztosítani.” 2006 őszén elkészült egy tanulmány, amely feltárta a párhuzamosságokat, a problémákat. Ennek alapján a Sapientia Alapítvány elnökével és az EMTE rektorával közösen áttekintették a kialakult helyzetet. Az erdélyi magyarság régi óhaja, elvitathatatlan joga az önálló magyar egyetem. „Egy közösség önbecsülése és vitalitása nyilvánul meg abban is, hogy csak számlát nyújt-e be, vagy pedig a cél megvalósításában cselekvően, felelősséggel részt is vállal” – írta Törzsök Erika. /Törzsök Erika: A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2008. szeptember 3.
Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./
